Aranykert - Zlatá záhrada - Golden Garden (2016-09-23 - 2016-10-07)

Aranykert - Zlatá záhrada - Golden Garden

Hatodik évfolyamába érkezett az Aranykert - Zlatá záhrada - Golden Garden művésztelep.

Iván Péter, a Kortárs Magyar Galéria vezetője köszöntötte a kiállítás résztvevőit, az Aranykert művésztelep mecénásait, Péntek Istvánt és feleségét, Máriát, valamint Almási Róbertet, a kiállítás kurátorát, majd Németh Imre üdvözölte énekével a jelenlévőket.
Hat éve mecénásai, főszervezői az Aranykert művésztelepnek a Péntek házaspár. Ennek a fantasztikus gyűjtemények, mely mára már mintegy háromszáz darabot számlál, csak egy szeletét ismerhette, mutathatta be, mert ez az első alkalom, hogy látta a művésztelep „eredményét”, mondta el megnyitójában Nagy T. Katalin, művészettörténész. A 20. században több támadás érte a festészetet, többen megjósolták a „halálát”. Az ezredfordulót követően azonban egyre jobban letisztult a kép, és a festészet nem adta meg magát. Nagy T. Katalin azt is kiemelte, hogy  gyűjtemény térbeli határai meglepően kiterjedtek. Szlovákia, Magyarország, Ausztria, Svájc, Franciaország, Szlovénia, Horvátország, Bosznia-Hercegovina, Oroszország, Irán, Mexikó, és az Amerikai Egyesült Államok - ezekből az országokból érkeztek már alkotók a Péntek házaspár által támogatott művésztelepre, hogy megfelelő műtermi környezetben dolgozhassanak. A művészettörténész szerint nagy dolog Péntek Istvánék törekvése és kitartása, hogy ilyen nagy szeretettel és megértéssel fordulnak a művészet, illetve a világ különböző szemléletű alkotóművészei felé. A mostani tárlat is jól mutatja, hogy a különböző tradíciók és gondolkodásmódok jól megférnek egymás mellett.
A kiállítás 2016. október 17-ig tekinthető meg a Kortárs Magyar Galéria földszinti és emeleti kiállító termeiben.

 

(dunaszerdahelyi.sk)

 

 

Nagy T. Katalin méltatása:

 

A 20. században több támadás is érte a festészetet, először a hatvanas években, amikor a pop art nyomán egyre népszerűbb lett a szitázás, aztán a nőművészek számának emelkedésével egyre többen választották a fotográfiát és a performansz műfaját, így elkerülték a férfiak által uralt festészet területén a versengést. A következő nagy csapást a videóművészet és az installáció műfajának terjedése és népszerűvé válása jelentette. A nyolcvanas években azokban a festészet feléledt, megérezte a konceptualista művészet kifáradását. Az ezredfordulóra azonban ez a nagy festészeti boom lecsengőben volt, többen megjósolták a festészet halálát. Ezt a saját bőrömön is érezhettem, mert 2000-ben egy nagy festészeti kiállítás kurátora voltam másodmagammal és több kritikát kaptam, hogy mellé álltam e műfaji alapon szerveződő kiállításnak. Az ezredfordulót követően azonban egyre jobban tisztult a kép, a festészetnek esze ágában sem volt meghalnia, a fiatal alkotók közül, bár sokan egyszerre több műfajban dolgoztak és gondolkoztak, és sokan el is távolódtak a klasszikus értelemben vett festészettől, de mégis egyre többen maradtak a festészetnél vagy éppen visszatértek a piktúrához.

Éppen erre az időre esik Péntek István elhatározása, hogy művésztelepet alapít Dunaszerdahelyen. Vászonnal, festékkel, megfelelő műtermi környezettel segíti a meghívott művészeket, hogy két hétig nyugodtan dolgozhassanak. A telep ma hat esztendős és az évi két művésztelepi munka nyomán létrejött egy gyűjtemény, mely ma kb. 300 alkotásból áll. Az időbeli kiterjedés, a hat esztendő sem kevés, de a gyűjtemény térbeli határai meglepően kiterjedtek; Szlovákia, Magyarország, Ausztria, Magyarország, Svájc, Franciaország, Szlovénia, Horvátország, Bosznia-Hercegovina, Oroszország, Irán, Mexikó és az Amerikai Egyesült Államok.

Egy kortárs gyűjtemény létrehozásához nagyon nyitott és elfogadó szemléletre van szükség, mert a kortárs művészet legjobbjai mindig eltérnek attól, ami már kivívott magának valamiféle elfogadást. A művészetet befogadó közönség nagy részét erősen befolyásolja az ún.  Semmelweis reflex. Ezt a kifejezést elsősorban a medikusok ismerik, angol nyelvterületen szélesebb körben használják. Arról van szó, hogy az emberben van egy természetes hajlam, ha tetszik reflex, hogy elutasítsa az új elképzeléseket, az új gyakorlatokat. A 19. század közepén Semmelweis Ignác felfedezése is ennek lett az áldozata, sokáig nem hitték, hogy egy egyszerű kézmosás életeket menthet. Nagyon sok nő halt bele ennek következtében a gyermekágyi lázba.

A művészet meg nem értésének nincsenek szerencsére ilyen súlyos következményei, de lelkileg sok művész törik össze, ha nem találnak megértésre szándékaik és törekvéseik.

Ezért olyan nagy dolog Péntek Istvánék projektje és kitartása, hogy ilyen nagy szeretettel és megértéssel fordulnak a művészet, illetve világ különböző szemléletű alkotóművészei felé.

Duchamp "retinális" művészetnek nevezte a festészetet és ezt úgy értette, hogy a szemnek szól és nem az agynak. Ebben részben igaza volt, sok festmény nem több mint tetszetős dekoráció, de sok esetben igenis képes gondolatokat, érzéseket közvetíteni, nem old meg semmit, de kérdéseket tesz fel, rámutat jelenségekre, amiket nem vennénk észre.

A mostani tárlat is jól mutatja, hogy a különböző tradíciók és gondolkodásmódok jól megférnek egymás mellett, a figuratív, a narratív, az absztrakt határai sokszor el is mosódnak. Sok művész munkája látható ma itt, így mindenkiről nem lehet egy megnyitó beszédban szót ejteni. Néhányat mégis megemlítenék. Meglepően sok az akt a kiállításon. Induljunk el a figuratív festészettől, s nézzük meg amási róbert képeit, akinek munkái nagyon szorosan kötődnek a női szépséghez, a női test formáinak harmonikus bemutatásához. Ez a harmóniakeresésnek nyoma sincs Karczagi Endre expresszív festményén, melyen az egyik főszereplő szintén egy nőalak, de nála a nő drámai, sőt rémisztő esemény szereplője. Róbert Nemecek is az akt bűvöletében alkot. Varga Geri is átírja női test vonalait, de ő erősebben absztrahál. A nő démonikus oldalát mutatja meg Jana Cerna. A jelenlévők között vannak filozofikus gondolkodású alkotók, akiket a jelrendszerek, a szimbólumok világa vonz, mint Dobó Krisztinát, Kelemen Benőt, Jozef Tihanyit vagy Shahpari Behzadit. Ahogy a festészet, úgy a műfajok is tartják állásaikat, többeket inspirál a táj, mint de ahogy sokszor mondani szoktuk, nem az az érdekes, hogy mit fest a festő, hanem, hogyan, Kis Márti, Jozef Tihanyi és Ali Soltani nagyon is másképp festik meg a tájat. A festészet egyik nagy kalandja az idő érzékeltetése, a festői gondolkodás érzéki felmutatása, közéjük tartozik Vörös András és Dolán György. Dolán munkáin mindig erősen jelen van a történelmi idő, mélyen foglalkoztatják az emberiség sorskérdései. A humor, a játékosság talán legerőteljesebben Stano Cerny és Eduardo Sanches del Valle képein lelhető fel, őket is erősen foglalkoztatja a tradíció és a jelképek. A tradíció, a különböző művészeti hagyományok egymás mellé rendelése Daniela Jauregui festményeinek egyik sajátossága. Nála is megjelenik a női akt, nem először, most egyik festményén egy mexikói alakkal néz farkasszemet az európai festészet ikonikus hátaktja, Velazquez híres nőalakja. Nemes László fejre állított férfifeje és Afarin Sajedi meditáló vagy álomba merült női arcképe akár a kiállítás szimbóluma is lehetne, hiszen a festészet a művészek belső világát, gondolkozását teszi láthatóvá, ugyanakkor feje tetejére állítja a világot, deformálja, átszínezi, újjáteremti a látványokat, s ezzel új vizuális élményt ad az arra érzékenyeknek.

Akik pedig segítik a művészeket, hogy új vizuális világokat teremtsenek, azoknak nagy hálával tartozunk. Gratulálok a művészeknek és gratulálok az Aranykert-gyűjteményhez.

(Nagy T. Katalin)

 

  

Aranykert - Zlatá záhrada - Golden Garden
Aranykert - Zlatá záhrada - Golden Garden
Aranykert - Zlatá záhrada - Golden Garden
Aranykert - Zlatá záhrada - Golden Garden
Aranykert - Zlatá záhrada - Golden Garden
Aranykert - Zlatá záhrada - Golden Garden
Aranykert - Zlatá záhrada - Golden Garden
Aranykert - Zlatá záhrada - Golden Garden
Aranykert - Zlatá záhrada - Golden Garden
Aranykert - Zlatá záhrada - Golden Garden
Aranykert - Zlatá záhrada - Golden Garden
Aranykert - Zlatá záhrada - Golden Garden
Aranykert - Zlatá záhrada - Golden Garden
Aranykert - Zlatá záhrada - Golden Garden
Aranykert - Zlatá záhrada - Golden Garden
Aranykert - Zlatá záhrada - Golden Garden
Aranykert - Zlatá záhrada - Golden Garden
Aranykert - Zlatá záhrada - Golden Garden
Aranykert - Zlatá záhrada - Golden Garden
Aranykert - Zlatá záhrada - Golden Garden
Aranykert - Zlatá záhrada - Golden Garden
Aranykert - Zlatá záhrada - Golden Garden
Aranykert - Zlatá záhrada - Golden Garden
Aranykert - Zlatá záhrada - Golden Garden
Aranykert - Zlatá záhrada - Golden Garden
Aranykert - Zlatá záhrada - Golden Garden
Aranykert - Zlatá záhrada - Golden Garden
Aranykert - Zlatá záhrada - Golden Garden
Aranykert - Zlatá záhrada - Golden Garden
Aranykert - Zlatá záhrada - Golden Garden
Aranykert - Zlatá záhrada - Golden Garden
Aranykert - Zlatá záhrada - Golden Garden
Aranykert - Zlatá záhrada - Golden Garden
Aranykert - Zlatá záhrada - Golden Garden
Aranykert - Zlatá záhrada - Golden Garden
Aranykert - Zlatá záhrada - Golden Garden
Aranykert - Zlatá záhrada - Golden Garden
Aranykert - Zlatá záhrada - Golden Garden